A jobboldali konzervatív floridai amerikai szenátor, Marco Rubio lesz a következő amerikai külügyminiszter. Ezt Donald Trump megválasztott elnök szerdán erősítette meg az amerikai médiának. „Marco egy nagyra becsült vezető és a szabadság nagyon erőteljes hangja” – mondta Trump: »Erős szószólója lesz nemzetünknek, igaz barátja szövetségeseinknek, és rettenthetetlen harcos, aki soha nem hátrál meg ellenfeleink elől«. Alig várom, hogy együtt dolgozhassak Marcóval, hogy Amerikát és a világot újra biztonságossá és naggyá tegyük!”
A hír már a korábbi napokban is keringett, de hivatalos megerősítés nélkül.
Amennyiben a kinevezésre a 2025. január 20-i hivatalos hivatalba lépésekor sor kerül, Rubio lenne az első latin-amerikai hátterű amerikai csúcsdiplomata. Nagyapja 1962-ben, a forradalom után menekült el Kubából, és Rubio maga is, akárcsak Trump, a kubai kormánnyal való kapcsolatok normalizálásának határozott ellenzője. A jelölést annak hatásának is tekintik, hogy a latin-amerikai népességcsoportok körében jelentősen megnőtt Trump választói támogatottsága.
Rubio napirendjének élén az ukrán válság áll majd. A közelmúltban adott interjúiban azt mondta, hogy Ukrajnának tárgyalásos rendezésre kellene törekednie Oroszországgal ahelyett, hogy arra összpontosítana, hogy visszaszerezze az összes területet, amelyet Oroszország az elmúlt évtizedben meghódított. És Kína is Rubio látókörében van, legalábbis a gazdaságpolitika tekintetében. Hogy külpolitikai nézetei és intézkedései mennyire fognak egybeesni Trumppal, még nem tudni.
Ami a Latin-Amerika-politikát illeti, nyilvánvalóan már most is nagy az egyetértés Trump és Rubio között. Ráadásul a képviselőház latin-amerikai ügyekkel foglalkozó albizottságának elnökeként megmutatta, hogy ő is hevesen támadja Nicolas Maduro venezuelai kormányát.
Ha Rubiót megerősítik, a hozzá közel állók szerint valószínűleg sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít majd Latin-Amerikának, mint bármelyik korábbi külügyminiszter. Ezt a véleményét többek között Mauricio Claver-Carone, Rubio szövetségese, az Amerika-közi Fejlesztési Bank volt elnöke és a nemzetbiztonsági tanács Latin-Amerikával foglalkozó korábbi tanácsadója az első Trump-kormányzat idején. Azt mondta: „Ez az az időszak az amerikai elnökség történetében, amikor Latin-Amerika kerül leginkább a térképre. Ez történelmi jelentőségű. Nem lehet ezt másképp mondani”.
Első hivatali ideje alatt Trump Rubio segítségével rendkívül megszigorította az Egyesült Államok nemzetközi jogot sértő, Kuba elleni agresszív intézkedéseit, és a „maximális nyomásgyakorlás” politikáját hozta létre Kubával szemben. Néhány hónappal ezelőtt egy választási gyűlésen bejelentette, hogy ha ő lesz az elnök, „Kuba hamarosan másként fog kinézni”.
Rubio viszont többször is a rendszer ellenzőinek és az úgynevezett kubai disszidenseknek a hangos támogatójaként pozicionálta magát. És még májusban, amikor a Biden-kormányzat levette Kubát azon országok listájáról, amelyeket Washington azzal vádol, hogy „nem működnek együtt teljes mértékben” a terrorizmus elleni küzdelemben, Rubio szenátor bejelentette, hogy mindent megtesz ennek visszafordítása érdekében.
William LeoGrande amerikai tudós és Kuba-szakértő szerint: „Rubio nem csupán minden olyan erőfeszítést meg fog akadályozni, amely Kubának a kubai népet sújtó szörnyű gazdasági és társadalmi válságon való átsegítésére irányul, hanem valószínűleg olyan új szankciókat fog javasolni, amelyek még nehezebbé teszik a kubaiak életét. Neki és Trump elnöknek azonban fel kellene ismernie, hogy bármi, ami megnehezíti a kubaiak életét, csak még többüket fogja meggyőzni arról, hogy itt az ideje elhagyni Kubát, és az Egyesült Államokba jönni, vízummal vagy anélkül.” A kubaiaknak nem lesz könnyű dolguk.
Írta: Edgar Göll
Forrás: Amerika21
